Feketén-fehéren – gólyák

Egy szem tükrében kezdődött minden. A mélybarna óceán lecsillapodott, és körülölelte a pupillát, ezt a néhány hetes kis világot, melyben most megállni látszott az idő. A gólyafióka két testvérével együtt hason feküdt egy kis rábaközi falu közepén, tíz méter mélységben a fészek égi vizeken lebegő szigete alatt, és a két világ peremén, körben óvodások gyűrűje. A gyűrűben pedig, ahol a kőnek lenne a helye: egy gyűrűző, Győrig Előd, aki kezében az évek rutinjával alumíniumgyűrűt és színes feliratot helyez a tetszhalott kisgólyák lábaira, közben magyarázza, hol a gyerekek, hol az érdeklődő felnőttek nyelvén, hogy ez a helyzet egyáltalán nem idegen egy gólyafióka számára.

A földhöz, illetve természetes helyzetben a fészek meglepően sík felszínéhez simulás a legtöbb, amit egy repülni nem tudó, a szülei által kiöklendezett bébiételen élő madár tehet, ha megjelenik egy nagyobb, erősebb, csőrével és karmaival vagy éles fogaival magabiztosabban bánó ellenfél. Gyorsan növő, de most még rövid, szürkés csőrükkel nincsenek abban a helyzetben, mint Fekete István Keléje, aki szárnyaszegetten is képes volt egy jól irányzott döféssel elintézni Kurrit, a baromfiudvar pöffeszkedő kakasát. A gólyaszülők sem igazán mernek segíteni a fészekhez közelítő kosaras emelő és a gyereksereglet láttán, de a szomszédos kéményről fejüket egészen a hátukra csapva, hangos kelepeléssel jelzik, hogy itt vannak, és a helyzet nem kedvükre való.

tovább az íráshoz

Élőhelyek – a szomszédok üdvözlése

A zöld falon meglepően egyszerű volt áthatolni, nádszálak ropogtak a cipőtalpam alatt, a vadszőlő zuhataga szinte ellenállás nélkül engedett az akaratomnak, és a lábfejemen a csaláncsípések múló sajgása emlékeztetett csak arra, hogy egy határt léptem át. Egy vadkörtefa fogadott. A törzsét szinte teljesen eltakarták a borostyán durván szőrös, makacsul ragaszkodó karjai, és úgy állt ott, mint egy rejtett birodalom őre. Beléptem, megkerülve a körtefát, és egy tágas, zömében nyárfák szegélyezte csarnokba jutottam. 

Láthatatlanság, kifordított világ. Kintről munkások hangja hallatszott, a zöld függönyön át pedig látszottak a bringások, olykor egy-egy futó: most én nézhettem őket, ők pedig nem láttak engem. A tudat, ahogy kívülről láttam az erdő zárt tömegét, áthatolhatatlanságát, beláthatatlanságát – valójában ez a tudat rejtett el. Bennem tudatosság, az állatokban ösztön. Később rókavárat találtam az erdő sűrűjében.

A Szilas-menti kis erdőfolt azonban – a Vízgát utca és a BMX-pálya között – nem volt teljesen zárt világ. Ahogy én beléphettem, úgy más is, bár kívülről úgy tűnt, hogy ez az erdőfolt olyan a város szövetében, mint egy letokozódott idegen test. Valahogy mégis megtalálta az útját a nyárfák teremtette csarnokba a szemét. Nehéz beleélni magam azok gondolkodásába, akik idehozták a talajjal lassan szervesülő műanyagpalackokat, olajszűrőket és más fura hulladékokat. A történetük a múltba vész, az emberek, akik hozzám hasonlóan áttörték a zöld falat, elhaladtak az őrt álló fák mellett, és mint a népmesék negatív hősei, elbukott nagy testvérei, letették a terhüket valahol. Az ő közös meséjük nyomán született meg ebben a kis erdőfoltban a Zóna, a Sztrugackij-testvérek világának profán lenyomata. Egy halványkék ködpamacs a borostyánszőnyegen – csak közelebbről derült ki róla, hogy nem valami megmagyarázhatatlan jelenség, hanem egy ásványvizes palack. A rozsdásodó konzervdobozok között pedig valódi csoda: egy orchidea sárgászöld virágfüzére.

Tovább az íráshoz

Emlősök égen-földön (és föld alatt) – beszélgetés Csorba Gáborral

Mit eszik egy zoológus a denevéreken? Kiszökik-e a földikutya a kerítés mögül? És mi kell ahhoz, hogy az ember egy harminc kilós bambuszlétrával motorozzon Vietnam útjain? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csorba Gáborral, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki azt is elmondja, hogyan telnek egy szakember napjai, akire egy csaknem ötvenezer darabos kollekciót bíztak.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk

Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel

Miért utálják annyian az iskolai matekórákat? Mi a különbség feladat és probléma között? Hogyan lenne érdemes változtatni a középiskolai felvételiken? Mire jók a mesék és mire a zsákutcák? Hova utazhatunk a Repülő Iskolával? Az MTA Podcast új adásában a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójával, Juhász Péterrel beszélget Gilicze Bálint.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Feladatok

A beszélgetésben Juhász Péter két gondolkodtató feladatot, vagy ha úgy tetszik, problémát vázolt fel a hallgatóknak. A feladatok megoldása az adás végén 1:39:50-től hallható, aki gondolkodni szeretne rajtuk, jobban teszi, ha itt megállítja a lejátszást. A feladatok a következők:

  1. Barkochba játékot játszunk, játszótársunk gondolt egy számra 1 és 100 között.
    • Hány igen-nem kérdésből tudjuk kitalálni, mire gondolt?
    • Hány kérdésre van szükség akkor, ha a kérdéseket előre el kell küldenünk, és egyszerre kapjuk meg a válaszokat?
    • Hány kérdésre van szükség akkor, ha tudjuk, hogy egy válasz nem jön vissza?
  2. Van egy négyzet alakú “tortánk”.
    • Hogyan tudjuk úgy felvágni három részre, hogy mindenkinek ugyanakkora rész jusson a belsejéből és a kerületéből is?
    • Mi a helyzet akkor, ha az is kikötés, hogy három összefüggő darabra kell vágni a tortát?
    • Végül, mi a megoldás akkor, ha az is feltétel, hogy a szeletek konvexek legyenek? (Akinek a fogalom nem rémlene az iskolából: konvex az a síkidom, amelynek bármely két pontjához az őket összekötő szakasz is a síkidom belsejében van.)
    • Bónusz kérdés: Gondolkodjunk el azon is, ha nem három, hanem 4, 5 vagy akárhány részre szeretnénk felosztani a tortát!

További információk

Ködpiszkáló füvesember – beszélgetés Csupor Dezsővel

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk

  • Csupor Dezső szakmai önéletrajza a Szegedi Tudományegyetem oldalán.
  • A felvételen említett Ködpiszkáló blog azóta a pirulakalauz.hu oldalra költözött, de a korábbi tartalmak továbbra is elérhetők.
  • Rápóti Jenő és Romváry Vilmos Gyógyító növények című könyve nagyon népszerű volt a maga idejében, de szó esett Maria Trebenről is, akinek az Egészség Isten patikájából című könyvét szintén sokan ismerik. Ha azonban jót akarunk magunknak, érdemes inkább a korszerű szakirodalmat böngészni, mert a gyógynövények tudománya az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A beszélgetésben Jörg Grünwald és Christoph Janicke Zöldpatika című könyve került elő, mint jó példa, de létezik egy modern, magyar mű is témában Szendrei Kálmán és Csupor Dezső szerkesztésében: a Gyógynövénytár. Ebben a könyvben a gyógynövények használatának története és ismert hatóanyagai mellett egyaránt szerepelnek az alkalmazás hagyományos módjai, valamint a preklinikai/klinikai kísérletekkel igazolt hatások.

Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk

Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával

A csontok kemény szövetük belsejében akár több tízezer éven át is hűen őrzik tulajdonosuk örökítőanyagát – az archeogenetika módszereivel pedig ma már hozzájuthatunk ehhez az információhoz. De vajon hogyan formálja át ez a hirtelen jött elképesztő adatbőség a régészetet és a történettudományt? Gilicze Bálint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében működő Archeogenetikai Laboratórium munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával beszélget az MTA Podcast új adásában.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk

Sörök, naplók, szerelmek – beszélgetés Katona Csaba történésszel

Levéltáros, sörtörténész, erotikus vagy éppen a végletekig tárgyszerű naplók kutatója, és legfőképpen a Monarchia hétköznapjainak avatott ismerője. Katona Csaba, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történésze valóban szemmagasságból vizsgálja közös múltunkat. Vele beszélget Gilicze Bálint az MTA Podcast új adásában.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk

A címlapkép hátterének forrása: Fortepan/Schmidt Albin

Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról

Belőle származik a Nap és a csillagok fénye, a hidrogénbomba pusztító ereje, megzabolázni azonban mindeddig nem sikerült a magfúziót. Hogyan zajlik az atommagok egyesülése? Mi áll a jövő várva várt energiaforrásának útjában? Vannak-e már a láthatáron valóban ígéretes próbálkozások? Gilicze Bálint a Wigner Fizikai Kutatóközpont Kísérleti Plazmafizika Csoportjának fejlesztőmérnökével, Szabolics Tamással beszélget az MTA Podcast új adásában.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk

Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal

A klímaváltozás kapcsán egyre elkerülhetetlenebb, hogy feltegyük a kérdést: mennyit ér számunkra valójában az erdő? Gilicze Bálint az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával, Aszalós Réka erdőökológussal beszélget az MTA Podcast új adásában amazonasi erdőtüzekről, a faültetési programok esélyeiről és arról, hogy mi mindent nyújthat az embernek az őt körülvevő természeti környezet.

Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify


Hivatkozások, háttérinformációk