A csontok kemény szövetük belsejében akár több tízezer éven át is hűen őrzik tulajdonosuk örökítőanyagát – az archeogenetika módszereivel pedig ma már hozzájuthatunk ehhez az információhoz. De vajon hogyan formálja át ez a hirtelen jött elképesztő adatbőség a régészetet és a történettudományt? Gilicze Bálint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében működő Archeogenetikai Laboratórium munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával beszélget az MTA Podcast új adásában.
Feliratkozás a podcastra: Soundcloud | iTunes | Spotify
Hivatkozások, háttérinformációk
- A kunbábonyi kazár kagán sírja
- A szerencsi református templom és Rákóczi Zsigmond
- A Sanger-szekvenálás leírása
- Új generációs szekvenálási módszerek
- Jurassic Park – “retrókritika”
- Svante Pääbo TED-előadása
- Az eddigi legrégebbről ránkmaradt DNS-kód
- Honnan gondoljuk, hogy a dinoszauruszok színesek voltak?
- Tudnivalók a mitokondriális DNS-ről
- Laktózérzékenység és archeogenetika
- Mindent a sziklacsontról
- Így zajlik a genetikai mintavétel
- Shotgun-szekvenálás
- Mitokondriális haplocsoportok
- Izotópkémia, szén-14 – interjú Timothy Jull-lal, aki egyebek mellett a torinói leplet is vizsgálta
- Magyar eredmény a Jamnaja-vándorlásról
- III. Richárd a parkoló alatt
- Hogyan lett nő Petőfi Sándorból?
- Identitásrégészet
- Hogyan értelmezzük a nemzetfogalmat – [1] [2]
- Hunok és a hun tudat – interjú az Indexen Sudár Balázzsal
- Sudár Balázs Az élet meg minden podcast vendégeként
- Röviden a nemrég elnyert ERC Synergy-projektről
- A történelmet a győztesek írják – Hardcore History a gall háborúkról
- Bronzkori lakosságcsere a Brit-szigeteken
- A beszélgetésben említett langobárd pilot projekt
- A BTK őstörténeti témacsoportja
- A magyarok gyors vándorlásáról
- Ótörök nyelvi kapcsolat – [1] [2]
- Leleletanyag-rablás, orosz “kincskeresők”
- Bolsije Tigani, temetőfeltárás